/NMTHDM/
A kurva balladája
-Kábán várja álmát Anna rongyos pkrocára
leheveredve.
A szoba füstől mocskos sarkában,
paplanát szorítva az árva.Rémképektől heves
vízió taszít torz grimaszt arcára.
-Felriadva, percről percre pihenné a bűnt ki
magából.
De amint elszenderül démonk százan
kacagnak rajta,.Fejét zokogva
keservesen a párnába hajtja.
-Hajnal van már mire az opium végre
elaltatja.
Nem álmodón fekszik ígyse, vergődve ráng teste.
zihállón domborlik ki-be finom melle, vizeletben
ébred. Ez történik minden este.
-Reggel fürdőt vesz és fodros lila ruhályán a fűzőt
fullásig szorítodta.
Így millio baját szeplőtlen arca ismét lefödte.
Úgy intett a férfinak érdektelen:Jöhetsz!
A mocskos munkás se fürdött elötte.
-Szemükbe úgy néz mint akit meghódítottak
ezer virággal, végtelen bókokkal.
Vadul vonaglik, ha bérlője akarja
fejét finoman ölébe hajtja, hajába mar
erősen tép, feszül bele karja.
-Elégedett sóhajtással néznek le rá ezután
a férfiak mind.
De végeztével elugrik tölle undorodtan,
jussát kéri,majd szégyenlős kislányként
öltözködik fel a sarokban.
-Az orgiák után a zuhanyzóban este, meztelen
testét nézi a tükörben.
Mellein és vénuszdombján büzös fogak nyoma,
sirva kaparja le őket,
de szemében nem mulnak soha.
-Gyakran gondolt rá, hogy a tükröt széttöri
és szilánkját magába vájja.
De ma is az csak édes mérgez innyekciózza vénába
Így birja ki estét csak Anna
ijenkor, ha kába.
A szoba füstöl mocskos sarkában,
paplanát szorítva az árva.Rémképektől heves
vízió taszít torz grimaszt arcára.
"Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne,
Szívből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen."